-
1 βένθος
βένθος (Nebenform von βάϑος, vgl. πάϑος πένϑος), τό, die Tiefe; bei Hom. meist die Tiefe des Meeres: κατὰ βένϑος ἁλός Iliad. 18, 38. 49, ϑαλάσσης πάσης βένϑεα Odyss. 1, 53. 4, 386, ἐν βένϑεσσιν ἁλός Iliad. 1, 358. 18, 36, βένϑεσι λίμνης Iliad. 13, 21, βαϑείης βένϑεσι λίμνης Versende 18, 32; vom Walde Odyss. 17, 316 βαϑείης βένϑεσιν ὕλης Versende, offenbar nach dem Muster der eben vorgelegten Stelle Iliad. 13, 32 gedichtet. – Pind. Ol. 7, 57 ἁλμυροῖς ἐν βένϑεσιν. – Oefter bei Sp. übertr., κραδίης P. Sil. 27 (V, 274); ἐχεφροσύνης Id. 68 (IX, 767).
-
2 βένθος
A = βάθος, depth of the sea,κατὰ βένθος ἁλός Il. 18.38
,49;ἁλὸς βένθοσδε Od.4.780
, 8.51: in pl., ;ἐν βένθεσσιν ἁλός Il.1.358
;βένθεσι λίμνης 13.21
, 32; alsoβαθείης βένθεσιν ὕλης Od.17.316
: metaph.,βένθεϊ σῆς κραδίης AP5.273
(Paul. Sil.).—Used also by Emp.35.3, al., Pi. O.7.57, and in lyr., E.Fr. 304, Ar.Ra. 666. (Cf. βαθύς.) -
3 ΔΥΏ
ΔΥΏ, einhüllen, versenken, vgl. induere, Curtius Grundz. d. Griech. Etym. 2, 205, fut. δύσω, aor. ἔδῡσα, perf. δέδῡκα, perf. pass. δέδῠμαι, aor. pass. ἐδΰϑην; fast nur in composs.; häufig auch als simpl. das depon. δύομαι, sich einhüllen, sich eintauchen, versinken, hineingehen, fut. δύσομαι, aor. ἔδῡν, perf. δέδῡκα, adj. verb. δῠτέον. Von diesen Formen der Att. Prosa findet sich bei Homer in transitiver Bedeutung gar Nichts; intransitiv vom activ. das particip. δύων Iliad. 21, 232, δύοντα Odyss. 5, 272, das perf. δέδυκεν Iliad. 5, 811. 9, 239 Odyss. 12, 93 und häufig Formen des aor. ἔδυν: 3. sing. ἔδυ und δῠ, ἐδύτην Iliad. 6, 19. 10, 254. 272, ἔδυτε Odyss. 24, 106, 3. plur. ἔδυν Iliad. 11, 263, ἔδυσαν 18, 145, conjunct. δύω, Iliad. 22, 99, δύῃς Iliad. 9, 604, δύῃ, Iliad. 11, 194, optat δύη Odyss. 18, 348. 20, 286, imperat. δῠϑι Iliad. 16, 64, δῦτε Iliad. 18, 140, infin. δῠναι, δύμεναι, Iliad. 6, 185, particip. δύντα Iliad. 19, 308, δύντε Odyss. 22, 201; vom passiv. oder medium bei Homer, intransitiv, praes. δύεται Iliad. 5, 140, imperf. δυέσϑην Odyss. 22, 114, δύοντο, Iliad. 15, 345, fut. δύσομαι Odyss. 12, 383, δύσεαι Iliad. 9, 231, δύσονται Iliad. 7, 298, infin. δύσεσϑαι Odyss. 7, 18, particip. δυσομένου mit Präsensbedeutung Odyss. 1, 24. Diese letztere Form wird jedoch vielleicht besser als Aorist betrachtet; Homer hat nämlich auch sonst von δύω einen aorist. med. nach Analogie der Formen ( ἐ)βήσατο oder (ἐ)βήσετο, ἄξοντο, ὄρσεο, οἶσε, ἄξετε, ἷξον. So bei Homer öfters ἐδύσατο oder ἐδύσετο, δύσατο oder δύσετο, vgl. Scholl. Didym. Iliad. 2, 578 Odyss. 5, 337, δύσαντο Iliad. 23, 739, optat. δῡσαίατο Iliad. 18, 376 var. lect. δύσονται, s. Scholl., imperat. δύσεο Iliad. 16, 129. 19, 36 Odyss. 17, 276. Außerdem findet sich noch die intransitive Iterativform δύσκεν Iliad. 8, 271. – Homerische compp. ἀναδύω, ἐξαναδύω, ὑπεξαναδύω, ἀποδύω, ἐκδύω, ἐνδύω, ἐπιδύω, καταδύω, παραδύω, περιδύω, ὑποδύω. – Hesiod. O. 384 δυσομενάων; bei Hippocr. δυῆναι; Bion. 16, 6 δύεν intransitiv. Vgl. δύνω. – Das deponens δύομαι wird in folgenden Bed. gebraucht: – 1) von Orten, sich hineinbegeben, eindringen; – a) mit dem acc.; εἰ μέν κε πύλας καὶ τείχεα δύω ( aor. II. conj.), wenn ich in das Thor gekommen sein werde, Il. 22, 99; πόλιν Od. 7, 18; νέφεα σκιόεντα ἔδυ ἀστήρ Il. 11, 63; ϑαλάσσης εὐρέα κόλπον, unter, 18, 140; γαῖαν, unter die Erde, d. i. sterben, 6, 19; ἐρεμνὴν γαῖαν ἔδυτε Od. 24, 106; ἀνδρῶν δυσμενέων δῦναι στρατόν Il. 10, 221, eindringen in das Heer der Feinde; ὅμιλον ἀνδρόμεον 11, 537; μάχην 6, 185; πόλεμον 14, 63, wie πολέμου στόμα 19, 313, in den Kampf gehen; δύσεο δὲ μνηστῆρας, gehe unter die Freier, Od. 17, 276. Uebertr., κάματος γυῖα δέδυκεν, Ermattung ist in die Glieder gedrungen, Il. 5, 811; κρατερὴ δέ ἑ λύσσα δέδυκεν 9, 239; Μελέαγρον ἔδυ χόλος 9, 553; vgl. 19, 16; ἄχος κραδίην Od. 18, 348; mit doppeltem accusat. Od. 20, 286 ἄχος κραδίην Ὀδυσῆα; δῠ δέ μιν Ἄρης Il. 17, 210, Ares, d. i. Muth fuhr in ihn. Einzeln so auch Tragg.; αἰϑέρα δῠναι Soph. Ai. 1171; χάσμα χϑονός Eur. El. 1271; κἀμέ τοι ἔδυ φόβος Rhes. 569. – b) mit praepos.; καϑ' ὅμιλον ἔδυ Il. 3, 36; βέλος εἰς ἐγκέφαλον 8, 85; εἰς Ἀίδαο Od. 12, 383; ἐς πόντον, ὑπὸ πόντον, 5, 352. 4, 425; ὑπὸ κῦμα Il. 18, 145; εἴσω ἔδυ ξίφος Il. 16, 340; ἔδυν δόμον Ἄιδος εἴσω 11, 263; δύσκεν εἰς Αἴαντα, duckte sich zum Ajas hinan, um unter dessen Schild Schutz zu suchen, 8, 271; κατὰ σπείους δέδυκεν Od. 12, 93. So auch Folgde; ἐς ἄντρον Aesch. frg. 240, wie Diosc. 11 (VI, 220); πρὸς στόμα Soph. Ant. 1202; ἐς δόμους Eur. Herc. Fur. 873; κατὰ βένϑος Ap. Rh. 4, 967; u. in Prosa; ἐς ϑάλατταν Her. 8, 8; κατὰ γῆς Plat. Tim. 25 d; Phaed. 113 c; εἴς τι εἴσω Phaedr. 247 e; vgl. Tim. 78 d; u. Sp., z. B. Plut. Artax. 8 ἐς μέσα τὰ δεινά, sich mitten in die Gefahr stürzen; ἀκίδες δεδυκυῖαι διὰ φλεβῶν Crass. 25. – 2) von Kleidern, Waffen u. dgl., sich hineinstecken, sie sich anlegen, anthun; χιτῶνα(ς) δῠναι u. δύσασϑαι, Il. 18, 416. 23, 739; τεύχεα δῠναι 6, 340, χροῒ δ' ἔντε' ἐδύσετο Il. 9, 596; δύσετο τεύχεα καλὰ περὶ χροΐ 13, 241; τεύχεα ὤμοιιν, sich die Rüstung um die Schultern legen, 16, 64. Auch ἐς τεύχεα, Od. 22, 201; ἐν τεύχεσσι δύοντο 24, 496; ὅπλοισιν ἔνι Il. 10, 254. 272; ἐν τεύχεσι Ap. Rh. 3, 638. – Uebertr., δύσεο ἀλκήν Il. 19, 36, lege an, d. i. waffne dich mit Kraft. Einzeln auch Folgde, ἀνάγκας λέπαδνον ἔδυ, d. i. er beugte sich unter das Joch, Aesch. Ag. 211; φάρεα Eur. El. 225. – 3) scheinbar absolut, von der Sonne, untergehen, eigtl. unter die Erde, den Okeanos, das Meer, den Horizont gehen, untertauchen; Hom. Odyss. 3, 329 ἠέλιος δ' ἄρ' ἔδυ, Iliad. 18, 241 ἠέλιος μὲν ἔδυ, Odyss. 2, 388 δύσετό τ' ἠέλιος; Odyss. 1, 24 δυσομένου Ὑπερίονος Bezeichnung des Westens; so das particip. praes. activ. vom Abende Iliad. 21, 232, δείελος ὀψὲ δύων, und von einem Sternbilde Odyss. 5, 272, ὀψὲ δύοντα Βοώτην; Hesiod. O. 384 δυσομενάων (Πλη-ιάδων); von Sternen auch Aristot.; vom Monde und den Pleiaden Sappho ap. Hephaest. 65 u. Apostol. V, 98 c (Bergk P. L. G. ed. 2 p. 679 kr. 52) δέδυκε μὲν ἁ σελάνα καὶ Πληίαδες; vom Monde das imperfect. act, Bion. 16, 6, τάχιον δύεν; Plutarch. Arat. 7 δυομένης (τῆς σελήνης); δύεται ἥλιος Her. 4, 181; πρὸ δύντος ἡλίου 7, 149; δυομένῳ ἡλίῳ Xen. An. 2, 2, 8 entspricht dem δύνοντι 2, 2, 6; Plat. u. Folgende. – Untergehen, zu Grunde gehen, vernichtet werden; eigtl., νῆσος ὑπὸ σεισμῶν δῠσα Plat. Criti. 108 e; übertr., δόμος πρόπας Aesch. Ag. 983; βίου δύντος αὐγαῖς 1094. – Das υ in δύομαι ist des Verses wegen bei sp. Ep. auch lang, z. B. Ap. Rh. 1, 925; Nonn. D. 7, 286.
-
4 ἐρείδω
Aἔρειδον Il.13.131
: [tense] fut. , Aristid. Or.17(15).10 codd.: [tense] aor. 1 , Pl.Phdr. 254e, Ti. 91e ; [dialect] Boeot. [ per.] 3sg.εἴρισε Corinn.Supp.1.32
; [dialect] Ep. ἔρεισα ([etym.] ἐπ-) Il.7.269 : [tense] pf. ἤρεικα ([etym.] συν-) Hp.Morb.Sacr.7, ([etym.] προς-) Plb.5.60.8 ; butἐρήρεικα Dsc.Eup.1.84
, ([etym.] προς-) Plu.Aem.19:—[voice] Med., [tense] fut. ἐρείσομαι ([etym.] ἀπ-) Arist.Pr. 885b29, Plb.15.25.25 : [tense] aor. 1 , ([etym.] ἀπ-) Pl. R. 508d ; [dialect] Ep.ἐρ- Il.5.309
:—[voice] Pass., 3 [tense] fut.ἐρηρείσεται Hp.Mul.2.133
: [dialect] Ep. [tense] aor. 1ἐρείσθην Il.7.145
: [tense] pf.ἐρήρεισμαι Hdt.4.152
, Hp.Art.78 (but [ per.] 2sg.ἠρήρεισθα Archil.94
is from ἀραρίσκω) ; also ἤρεισμαι Ti. [dialect] Locr. 98e ( ἐρήρ- ib. 97e), D.S.4.12, Paus.6.25.5 ; [dialect] Ion. [ per.] 3pl. [tense] pf.ἐρηρέδαται Il.23.284
, 329, [dialect] Ep.ἐρήρεινται A.R.2.320
: [tense] plpf.ἠρήρειστο Il.4.136
; [ per.] 3pl.ἐρηρέδατο Od.7.95
,ἠρήρειντο A.R.3.1398
:—Hom. uses the augm. only in ἠρήρειστο, Hes.Sc. 362 in ἠρείσατο.—[dialect] Ep., [dialect] Ion., and poet. Verb, also found in Pl. and later Prose:—cause to lean, prop,δόρυ..πρὸς τεῖχος ἐρείσας Il.22.112
;θρόνον πρὸς κίονα μακρὸν ἐρείσας Od. 8.66
;πύργῳ ἔπι προὔχοντι..ἀσπίδ' ἐρείσας Il.22.97
; [νέκυας] ἀλλήλοισιν ἐ. piling them against each other, Od.22.450 ;ἐρείσατε..πλευρὸν ἀμφιδέξιον S.OC 1112
; πρὸς στέρν' ἐρείσας (sc. τοὺς παῖδας) E.HF 1362, cf. Ba. 684 ;τὰ ἰσχία πρὸς τὴν γῆν Pl.Phdr. 254e
;ἐ. τινὰ εἰς ἕδραν E.Heracl. 603
;τὰς κεφαλὰς εἰς γῆν Pl.Ti. 91e
;ἐς χεῖρας ἐ. τι Theoc.7.104
;ἐ. τὴν κεφαλὴν ἐπὶ γῆς Pl.Ti. 43e
;τὸ γόνυ κατὰ τοῦ ἰσχίου Plu.Flam.20
;ῥόῳ ἔνι κάλπιν A.R.1.1234
: generally, fix firmly, plant,ἄγκυραν χθονί Pi.P.10.51
;εἰς γῆν ἐ. ὄμμα E.IA 1123
, cf. Aristid.Or.17(15).10 ;ἐπὶ χθονὸς ὄμματ' A.R.1.784
; ἐ. πόδας ἐς βένθος plant the foot firm, ib. 1010 : metaph., ἐ. τὰν γνώμαν fix one's mind firmly on a thing, Theoc.21.61.2 prop up, support, stay, ἀσπὶς ἄρ' ἀσπίδ' ἔρειδε, κόρυς κόρυν, ἀνέρα δ' ἀνήρ, of close ranks of men-atarms, Il.13.131 ;ἐπ' ἀσπίδος ἀσπίδ' ἔρεισον Tyrt.11.31
;πέλτην ἐρεῖσαι E.Rh. 487
;κίον' οὐρανοῦ τε καὶ χθονὸς ὤμοιν ἐ. A.Pr. 352
.4 push, thrust,ὅπῃ κέ τις..ἐρείδῃ Emp.12.3
;ἔπη..ἤρειδε κατὰ τῶν ἱππέων
hurled forth..,Ar.
Eq. 627 ; :—[voice] Med.,ἔπος πρὸς ἔπος ἠρειδόμεσθ' Id.Nu. 1375
.5 infix, plant in,πλευραῖς ἔγχος S.Ant. 1236
; ἀνταίαν πληγήν inflict it, E.Andr. 844 (lyr.):—[voice] Pass., ἄλγημα ἐρηρεισμένον fixed pain, Gal.8.385.7 of wagers or matches, match, set one pledge against another, Theoc.5.24.II intr., press hard,ἀμφ' αὐτῷ πελεμίξαι ἐρείδοντες βελέεσσιν Il.16.108
; ;νέφος ἐ. ἐπὶ γῆν Plu. Num.2
;πνεῦμα κατὰ τῆς σχεδίας Id.Crass.19
; of an illness or pain, settle upon a particular part,νόσος ὁμότοιχος ἐ. A.Ag. 1004
(lyr.), cf. Ruf. ap. Orib.45.30.27, Gal.11.61 ; exert pressure: hence, rest,ἐπὶ τὸ ἔδαφος HeroAut.2.7
.2 set to work, fall to, esp. of eating, , cf. 25 (where, acc. to Sch., it is metaph. from rowers) ; .III [voice] Med. and [voice] Pass., prop oneself, lean upon, τῷ ὅ γ' ἐρεισάμενος (sc. σκήπτρῳ) Il.2.109;ἔγχει ἐ. 14.38
;ἐπὶ μελίης..ἐρεισθείς 22.225
: c. gen., ἐρείσατο χειρὶ παχείῃ γαίης leant with his hand against the earth, 5.309 : abs., having planted himself firm, taken a firm stand,12.457
, cf. 16.736 ; of one fallen, , 11.144 ; οὔδεϊ..σφι χαῖται ἐρηρέδαται their hair rests on the ground, 23.284 ; γόνατος κονίαισιν ἐρειδομένου set, planted in.., A.Ag.64(anap.);τοῖσι γούνασι ἐρηρεισμένοι Hdt.4.152
;ταῖς χερσὶν ἐπὶ δόρατι ἠρεισμένος Paus.6.25.5
, cf. Corn.ND9 ; press closely, be tight, of bandages, Hp.Off.8 ; τοὺς ὀδόντας ἐρήρεισται has her teeth clenched, Hp. ap. Erot. (ξυνερήρ. codd. Hp.).2 to be fixed firm, planted, had been fixed,Il.
3.358, etc.; stand firmly fixed,23.329
;θρόνοι περὶ τοῖχον ἐρηρέδατ' Od.7.95
;ἁ γᾶ ἐρήρεισται ἐπὶ τᾶς αὐτᾶς ῥοπᾶς Ti.Locr.97e
: abs., is set firm,A.
Ch. 646 (lyr.); opp. πλανᾶσθαι, Arist.GA 720a12; ἐρηρεικός, of a bone stuck in the throat, Dsc.Eup.1.84.3 ἐρείδεσθαι ναυαγίαις to be driven ashore in shipwreck, Pi.I.1.36.IV [voice] Med.,1 in recipr. sense, struggle one with another, Il.23.735 (v.l. ἐρίζεσθον).2 c. acc., support or set firmly for oneself,πλησίον ἠρείσαντο καρήατα Simon.172
; ;ἐπὶ γαῖαν ἴχνος AP12.84
(Mel.);ἐπὶ τοίχῳ λίθον Theoc.23.49
;ἐπὶ χειρὶ παρειήν A.R.3.1160
;χεῖρας σκηπανίῳ AP6.83
(Maced.); ἐπὶ σκίπωνος τὸ γῆρας ib.7.457 ([place name] Aristo); ἐς πόλον ἐκ γαίης μῆτιν ἐ. to raise one's thoughts.., ib.9.782 (Paul. Sil.). -
5 βάθος
A depth or height, acc. as measured up or down,Ταρτάρου βάθη A.Pr. 1029
;αἰθέρος βάθος E.Med. 1297
, cf. Ar. Av. 1715; βάθους μετέχειν to be a solid, possessing depth as well as length and breadth, Pl.R. 528b;εἴτ' ἐν βάθεσιν εἴτ' ἐν τάχεσιν Id.Plt. 299e
;βάθους αὔξη Id.R. 528d
; opp. μῆκος, πλάτος, Arist.Ph. 209a5;μεγέθους τὸ ἐπὶ τρία [συνεχὲς] β. Id.Metaph. 1020a12
: with Preps., in depth,Hdt.
1.186; through and through,Plot.
5.8.10; , al.; , etc.;κατὰ βάθους Id.Mete. 339b12
; κατὰ βάθος in a descending scale, metaph. of causation, Dam.Pr.95: freq. in military sense, depth of a line of battle, X.HG3.4.13, etc.; in depth of line,Th.
5.68;ἐς β. ἐκτάξαι Arr.An.1.2.4
; β. τριχῶν, of long thick hair, Hdt.5.9;ἄτομα πώγωνος βάθη Ephipp.14.7
; interior of a country, Str.3.3.7, al.; depth, of perspective in a picture, Procop.Gaz.Ecphr. p.157 B.: pl., depths,Pl.
Ti. 44d, etc.; deep water, opp. shallows near shore, LXXPs.68(69).2, al., Ev.Luc.5.4;ἐν τοῖς βάθεσιν Arist. HA 599b9
.b Astron., = ταπείνωμα, Vett.Val.241.26.2 metaph.,κακῶν ὁρῶν β. A.Pers. 465
;ἢ μακροῦ πλούτου βάθει S.Aj. 130
, cf. Ep.Rom.11.33;β. ἡγεμονίας Plu.Pomp.53
; depth of mind, β. τι ἔχειν γενναῖον, of Parmenides, Pl.Tht. 184a; ἐν βάθει πόσιος deep in drink, Theoc.14.29;β. καρδίας ἀνθρώπου LXXJu.8.14
; τὰ β. τοῦ θεοῦ, τοῦ Σατανᾶ, 1 Ep.Cor.2.10, Apoc.2.24.3 of lit. style, bathos,ὕψους ἢ β. Longin.2.1
. (Substituted for βένθος under the influence of βαθύς.) -
6 ἱκνέομαι
ἱκνέομαι, lengthd. form of ἵκω (q. v.), ἱκάνω, wh. are the Homeric forms of the [tense] pres. (exc. ἱκνεύμεναι, ἱκνεύμεσθα, Od.9.128, 24.339), first in Alc.98 (s. v.l.): [tense] impf.A : [tense] fut.ἵξομαι Il.6.502
, Parm. 3.2, A.Supp. 159 (lyr.); [dialect] Dor.ἱξοῦμαι AP9.341
(Glauc.): [tense] aor. 2ἱκόμην Il.8.149
, etc.; inf.ἴκεσθαι Sapph.Supp.1.2
[[pron. full] ῐ, exc. when lengthd. by the augm.]; for part. ἴκμενος v. sub voce: [tense] pf. , part. : non-thematic [tense] aor. 2 , [Simon.] 179.4, Euph.2: ( ἀφικνέομαι is used in early Prose, exc. in signf. 111; ἵκοντο is f.l. in Th.5.40, ἵκηται is a poet. reminiscence in Pl.Phdr. 276d; but ἵκετο is found in Hdt.1.216,ἵκηται Hp.Loc.Hom. 47
; also in later Prose, Luc.Salt.5, DDeor.6.4, Procop.Pers.1.4, 2.21):— come,αἶψα δ' ἵκοντο Il.18.532
; ὁπότε Κρήτηθεν ἵκοιτο when he came to us.., 3.233; ὑπότροπον οἴκαδ' ἱ. Od.22.35;ἐς χῶρον Il.4.446
;ἐπὶ νῆας 6.69
;κατὰ λειμῶνα Od.24.13
;πρὸς γούνατα Hes.Th. 460
;ὑπὸ πτόλιν Il.11.182
;εἰς ὁμόν Parm.8.46
;πρὸς ὁμοῖον Emp.62.6
;τυῖδ' ἴκεσθαι Sapph.
l.c.: freq. in Hom., c. acc., arrive at,ἵκετο νῆας Il.8.149
;τέλος ἵκεο μύθων 9.56
;οἶκον.. καὶ σὴν ἐς πατρίδα γαῖαν Od.23.258
; laterἱκέσθαι γαῖαν Pi.P.4.118
codd.;βένθος Emp.35.3
; (lyr.); , etc.2 reach, attain to, ποσὶν οὖδας ἱ. Od.8.376; οὐδ' ἵκετο χρόα καλόν, of a spear, Il.11.352;οὐδ' ὀστέον ἵκετο Od.19.451
(v. ὑπερίημι); so of things, ἠχή, καπνὸς αἰθέρ' ἱ., Il.13.837, 18.207; ;ἐς πόλιν ἵκετ' ἀϋτή Od.14.265
; of Time, ἥβης μέτρον or ἥβην ἱ., Il.11.225, 24.728, etc.;γήραος οὐδόν Od.15.246
; soἐπὶ γῆρας 8.227
; ἠῶ ἱ. live till morn, 17.497; also ὀλέθρου πείραθ' ἱ. Il.6.143;λέκτροιο παλαιοῦ θεσμὸν ἵκοντο Od.23.296
, cf. 354; θίλην ἐπὶ γένναν ἵ. Emp. 110.9;ἐς ἄπειρον Xenoph.28
;ἐς τὸ τυθῆναι Hdt.1.216
;εἰς τὸ λήθης γῆρας Pl.Phdr.
l.c.:—in various phrases, ἱ. μετὰ κλέος come in quest of glory, Il.11.227; ἐς χεῖρας ἱ. come into one's power, 10.448; ὅ τι χεῖρας ἵκοιτο whatever came to hand, Od.12.331; ἱ. ἐς γενεάν τινος into his family, Pi.N.10.14; ἐς λόγους τοὺς σοὺς ἱ. to speak with thee, S.El. 315; ἐνθάδ' ἵξομαι shall come to this at last, Id.Aj. 1365; ἤν ποτε δασμὸς ἵκηται if ever a division come about, Il.1.166.II with a person as object, τινα ib. 139, etc.;ἔς τινα Od. 6.176
; but also, come to his house, 20.372; Πηλεΐωνάδ' ἵ. to the hut of the son of P., Il.24.338; μετὰ Τρῶας ἱ. 3.264: rarely c. dat., ἐπειγομένοισι δ' ἵκοντο came to them at need, 12.374; cf.ἱκάνω 11
.2 of suffering, desire, anger, etc., come upon,Ἀχιλλῆος ποθὴ ἵξεται υἷας Ἀχαιῶν Il.1.240
; τί σε φρένας ἵκετο πένθος; ib. 362;ὅν τιν' ἵκηται ἄλη καὶ πῆμα καὶ ἄλγος Od.15.345
; ; ἅδος, σέβας ἵ. τινα θυμόν, 11.88, 18.178;με ἵ. ἄχος κραδίην 23.47
.3 approach as suppliant,τὴν ἱκόμην φεύγων 14.260
, cf. 22.123;τὰ σὰ γοῦνα ἱκόμεθ' Od.9.267
;θεοὺς προστροπαῖς ἱκνουμένη A.Pers. 216
(troch.);Ζῆνα.. ἱξόμεσθα σὺν κλάδοις Id.Supp. 159
(lyr.); [θεὸν] θυέεσσιν ἱκνεῖσθαι approach a god with offerings and prayer, Theoc.Ep.8.3.b Poet. in [tense] pres., supplicate, beseech, ;καί σε πρὸς τοῦ σοῦ τέκνου καὶ θεῶν ἱκνοῦμαι μή.. Id.Aj. 588
, cf. OC 275, Ph. 470; ταύτης ἱκνοῦμαί ς' E.Or. 671: c. inf.,πάντες σ' ἱκνοῦνται.. θάψαι νεκρούς Id.Supp. 130
: freq. parenthetic, S.Ph. 932, El. 136 (lyr.), Ar.Ec. 958, Tim.Pers. 139.III [tense] pres. and [tense] impf., it becomes, befits, pertains to, c. acc. et inf.,φαμὲν ἡμέας ἱκνέεσθαι ἡγεμονεύειν Hdt.9.26
; τοὺς μάλιστα ἱκνέεται (sc. κεκάρθαι) Id.2.36; ἱκνέεται it is usual that.., Hp.Art.63; later, not impers.,οὗ ἡ ἱερουργία ἱκνεῖτο D.C.Fr.25.5
;ὅ[σα τᾶς δίκας ἱ] κνεῖται SIG953.46
(Cnidos, ii B.C.).b αὐτὸς καὶ ὧν ἱκνεῖται, of a man and those to whom he belongs, i.e. his family, ib.46.25, al. (Halic.).2 freq. in part., τὸ ἱκνεύμενον that which is fitting, proper, Hdt.6.84; ὁ ἱ., with or without χρόνος, the fit, proper time, Hp.Aër.7, Hdt.6.86.ά; ἐν ἱκνουμένᾳ ἁμέρᾳ Orac. ap. D.43.66; τὸ ἱ. ἀνάλωμα the quota of expense, Th.1.99;κατὰ τοὺς ἱ. χρόνους Arist.GA 750b13
(also of the latter days, D.H. 1.66);ἱ. καιροί Thphr.CP1.13.3
;τὰ -ούμενα μεγέθη Arist.GA 772a8
;ἡ ἱ. ἐπιστήμη Id.Pol. 1288b16
; τῆς ἱ. ἡλικίας τυχεῖν ib. 1332b41; also ἱκνούμεναι ἀποδείξεις convincing proofs, Phld.Piet.79; οὐδὲν εἴρηται ἱ. S.E.M.1.205; λόγος τινὶ ἱκνούμενος favourable, SIG679.77 (Magn. Mae., ii B.C.). Adv. ἱκνουμένως, [dialect] Ion. - ευμένως, fittingly, aright, Hdt. 6.65, Hp.Mul.2.135, M.Ant.5.12.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἱκνέομαι
-
7 βαθύς
Aβαθύς Call.Del.37
, Eratosth. 8; gen. βαθέος, βαθείας [dialect] Ion. βαθέης: dat. βαθέϊ, βαθείῃ [dialect] Ion. βαθέῃ: [comp] Comp. βαθύτερος, poet. βαθίων [ῑ [dialect] Att., [pron. full] ῐ Theoc.5.43], [dialect] Dor. βάσσων (q. v.): [comp] Sup. βαθύτατος, poet. βάθιστος:— deep or high, acc. to one's position, Hom., etc.; βαθέης ἐξάλλεται αὐλῆς a court within a high fence, Il.5.142, cf. Od.9.239; ἠϊόνος προπάροιθε βαθείης the deep, i.e. wide, shore, Il.2.92;τάφρος 7.341
, al.; ; κύλικες Id. Aj. 1200 (lyr.); βαθὺ πτῶμα a fall from a high rock, A.Supp. 796; πλευρὰ βαθυτάτη (vulg. βαρυτάτη), of an athlete, Ar.V. 1193; of a line of battle,βαθύτεραι φάλαγγες X.Lac.11.6
, cf. HG2.4.34; β. τομή, πληγή, a deep cut, Plu.2.131a, Luc.Nigr.35.2 deep or thick in substance, of a mist,ἠέρα βαθεῖαν Il.21.7
, cf. Od.9.144; of sand,ἀμάθοιο βαθείης Il.5.587
;ἐπὶ θῖνα βαθύν Theoc.22.32
; of ploughed land,νειοῖο βαθείης Il.10.353
; β. γῆ, opp. to stony ground, E.Andr. 637, Thphr.CP1.18.1; of luxuriant growth, deep, thick, of woods, etc.,βαθείης τάρφεσιν ὕλης Il.5.555
;βαθείης ἐκ ξυλόχοιο 11.415
;βαθὺ λήϊον 2.147
, Thgn.107;τοῦ ληΐου τὸ.. βαθύτατον Hdt.5.92
.ζ; λειμών A.Pr. 652
;σῖτος X.HG3.2.17
; (lyr.); χαίτη, τρίχες, πώγων, Semon.7.66, X.Cyn.4.8, Luc.Pisc.41.b deep, of colour, PHolm.21.9: [comp] Comp., Ael.VH6.6, Lyd.Mag.2.13,πορφύριον -ύτερον PLond.3.899.4
(ii A. D.).3 of quality, strong, violent,βαθείῃ λαίλαπι Il.11.306
.b generally, copious, abundant,β. κλᾶρος Pi.O.13.62
; β. ἀνήρ a rich man, X.Oec.11.10;β. οἶκος Call. Cer. 113
;β. πλοῦτος Ael.VH3.18
, Jul.Or.2.82b; β. χρέος deep debt, Pi.O.10(11).8;στεφάνων β. τέρψις S.Aj. 1200
(lyr.);β. κλέος Pi.O. 7.53
;κίνδυνος Id.P.4.207
; β. ὕπνος deep sleep, Theoc.8.65, AP7.170, cf. Luc.DMar.2.3;εἰρήνη Id.Tox.36
;σιωπή App.Mith.99
, BC4.109 ([comp] Sup.).4 of the mind, ἄχος ὀξὺ κατὰ φρένα τύψε β. in the depths of his soul, Il.19.125; but also, profound,φρήν Pi.N.4.8
; ;μέριμνα Pi.O.2.60
; ;μουσικὴ πρᾶγμ' ἐστὶ β. Eup.336
; βαθύτερα ἤθη more sedate natures, Pl.Lg. 930a (but, more recondite, i.e. civilized, manners, Hdt.4.95): of persons, deep, wise,β. τῇ φύσει στρατηγός Posidipp. 27.4
;ταῖς ψυχαῖς Plb.6.24.9
; also, deep, crafty, Men.1001;ἦθος Ph. 2.468
.5 of time, β. ὄρθρος dim twilight, Ar.V. 216, Pl.Cri. 43a, etc.; β. νύξ a late hour in the night, Luc.Asin.34;περὶ ἑσπέραν β. Plu.2.179e
, cf. Paus.4.18.3;βαθὺ τῆς ἡλικίας Ar.Nu. 514
; β. γῆρας cj. in AP7.163 (Leon.), cf. Eun.VSp.457 B., al.;β. ὥρα ἔτους Charito 1.7
.II Adv.- έως Theoc.8.66
; profoundly, Procl.in Prm.p.475 S.: [comp] Sup.βαθύτατα, γηρῶν Ael.VH2.36
. (bṇqu/s, cf. βένθος.)
См. также в других словарях:
NEREIS — apud Statium Achilleid. l. 1. v. 24. qua condita Ponto Fluctibus invisis iam Nereis imperat Helle. Graece Νηρηΐς, una est ex Nymphis marinis, qua dicuntur Nereides, vet. Schol. a Nereo cuius filiae finguntur ex Doride sorore eius. Earum regina et … Hofmann J. Lexicon universale
βαθύς — Παράλιος οικισμός (υψόμ. 30 μ., 577 κάτ.) της Καλύμνου. Βρίσκεται στα ανατολικά παράλια του νησιού. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Καλυμνίων του νομού Δωδεκανήσου. * * * βαθιά, βαθύ (AM βαθύς, εῑα, ύ). Ι. 1. αυτός που έχει βάθος ή βρίσκεται σε… … Dictionary of Greek
βάθος — Στα υγρά, β. ονομάζεται η απόσταση από την επιφάνεια έως τον πυθμένα. Η απόσταση από την είσοδο έως το εσωτερικό ενός χώρου. Το φόντο σε ένα ζωγραφικό πίνακα. Το σύνολο των ουσιωδών γνωρισμάτων μιας έννοιας. (Αστρον.) Η γωνία που σχηματίζεται από … Dictionary of Greek
θαλάσσιο περιβάλλον — Το μεγαλύτερο σε έκταση και όγκο φυσικό περιβάλλον που υπάρχει στη Γη. Υπερτερεί του χερσαίου περιβάλλοντος όχι μόνο ως προς την έκταση (οι θάλασσες έχουν δυόμισι φορές μεγαλύτερη έκταση από την ξηρά) αλλά και ως προς το πάχος τη βιόσφαιρας,… … Dictionary of Greek
πλαγκτό — Με τον όρο αυτό –που προέρχεται από το ρήμα πλανώμαι– χαρακτηρίζεται το σύνολο των οργανισμών που ζουν στη μάζα των νερών, σε αντίθεση με το βένθος, που αποτελείται από τους οργανισμούς του βυθού. Με την ευρεία αυτή έννοια, το π. περιλαβαίνει… … Dictionary of Greek
πανίδα — Το σύνολο των διαφόρων ζωικών ειδών που ζουν σε μια καθορισμένη περιοχή σ’ ένα ορισμένο περιβάλλον· ο όρος αποκτά έτσι βιογεωγραφική και οικολογική σημασία. Η ποικιλία και ο πλούτος της π. εξαρτώνται από τον αριθμό των ζωικών ειδών που είναι… … Dictionary of Greek
βήσσα — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 40 μ., 197 κάτ.) της Σύρου. Βρίσκεται στο νότιο τμήμα του νησιού. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Ποσειδωνίας. * * * βῆσσα, η (δωρ. τ. βᾱσσα) (Α) 1. κοιλάδα ή χαράδρα με πυκνή βλάστηση 2. είδος ποτηριού που είναι πλατύ στο… … Dictionary of Greek